Vasárus Gábor és Nyeste Zsuzsanna más városokban élnek, de közös bennük az, hogy ők a prepperek, akik felkészülnek a világot fenyegető elkerülhetetlen katasztrófára.
Gábort meggyőzödése a preppingről az, hogy a tudomány szerint 2050 és 2100 között nagy valószínűséggel történik egy ökológiai összeomlás, amely magával viszi a modern társadalmat, és ezért kezdett érdeklődni a prepping iránt. Zsuzsanna a férjének köszönhetően hallott a preppingről és a háború kitörése óta egyre erősebben meg van győződve róla. A nő azt mondta, hogy – hasonlítva azt a szülőszoba összekészítéséhez – előbb csak a legszükségesebb dolgok voltak be pakolva a hatizsákba az azonnali menekülés szüksége esetén. A mozgalom az USA-ból ered, ahol nagyon népszerű, de közülük egyesek szélsőségesek. Ezért szüle ttek azok a tévhitek, pl. a prepperek a világ végét várják . Gábor és Zsuzsa megmutatták, hogy mit készítettek elő a vészhelyzetre. Nekik van élelmiszerük, vizük, nemesfémük, elsősegélyládájuk, walkie-talkiejuk és sőt a vegyvédelmi maszkjuk. A preppereknek az a hozzaállásuk, hogy mindig kell lennie A, B, C tervnek . Gábor azt állította, hogy sokan túlzásba viszik a dolgot, és pl. kiköltöznek a vidékre, ahol szeretnének egy pincét , ahova mindent beraknának, és ott a csak konzerveket ennének. A férfi megmagyarázza, hogy Magyarországon inkább abban állni fog a túlélés, hogy az emberek vidéken kapálni fognak. Zsuzsanna szerint mostanában a prepperkedés sokkal egyszerűbb mint régebben: könnyebb online tanulni a mozgalomról, csatlakozni a prepperek csoportjaikhoz és vásárolni szükséges dolgokat. Mind a ketten azt gondolják , hogy a vásárlásnál fontosabb a önképzés, pl. az ehető növényekről, amelyeket a városban is meg lehet találni. A prepperkedés nem csak az egyénekre, hanem a prepper családjára és a család életmódjára is hat, pl. veszünk egy pár cipőt, de strapabírót stb.. Gábor szerint Magyarországon inkább kell készülni a klíma változásra mint pl. a civilizáció összeomlására . Jelenleg Magyarországon néhány ezer prepper lehet.
Véleményem szerint a prepping nagyon kiemelkedő, hasznos és érdekes hobbi. A hidegháborúkor, amikor a háborúvész nagyobb volt és az emberiség jobban félt az atomháborútól, a polgári védelemről jo bban gondoskodtak, pl. bunkereket építettek, úgy terveztek iskolákat, hogy óvóhelyekként szolgálhassanak, többet tanítottá k a diákokat, hogy mit kell csinálniuk vész esetén stb. A politikai helyzet megnyugtatásával a hidegháború után ezt elmulasztották és mostanában (először a járvány miatt meg majd az ukrán-orosz háború megérkezésével) újra visszaemlékezünk ezekre az időkre . Nem csodálkozom azon, hogy maguk az emberek vették kezükbe a vészhelyzetekre való elkészülést, ha a béke idejében az állami hatóságok mulasztották . Szerintem ez a megfelelő idő arra, hogy az oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt fektesse nek a polgári védelemre. Egykor én is egy picit érdeklődtem iránta, de nem nagyon , egyszerűen ha blackout történne – azaz ha kikapcsolták volna az áramot, a fűtést és a vízvezetéket – vagy ha azonnal el kellene menekülnö m a városból. Az a véleményem, hogy mindenkinek érdemes utánanéznie, mi is az a prepping.
Bartek
Kérdések
- Szerinted a preppingnek van-e értelme: el tudjuk -e kerülni a katasztrófákat vagy felkészülésünktől függetlenül nincs hatásunk arra, hogy mi fog történni a világon?
- Ha fel kéne készülnöd egy meghatározhatatlan katasztrófa, mit csinálnál először?
- Voltál-e már valamilyen vészhelyzetben, pl. árvíz, földrengés, üzemzavar stb.?
Lehet, hogy prepping egy nagyon szükséges és fejlesztő hobbi. De szerintem prepperek a tettei révén inkább terjesztenek pánikot. Mutatják, hogy rossz idők lassan érkeznek. Ennek következtében a népesség visszariad, és villámgyorsan elárasztja a boltok és üzletek, hogy lehetségesen jól készüljön fel a katasztrófára. Ez sehová nem vezet.
VálaszTörlés