Hogyan kezeljük a negatív érzelmeket?

Ma az embereken hatalmas nyomás van , különösen azokon, akik a nagy városokban laknak. Ennek oka az óriási stressz a munkában és a tanulásban, az emberek egyre inkább aggódnak. Ezért akarok megosztani meg egy módszert veletek, ami nagyon hasznos. A múlt szemeszterben egy pszichológus előadására mentem az egyetemen Kínában, ott tanultam ez t a módszert.

Ennek a módszernek a neve szókratészi kérdezés, amelyiket a híres filozófustól, Szókratésztől származik az öreg Görögországból. Szerintem ez egy nagyon mély és értékes elmélet. Az emberek sokat használják az elméletet különböző területek en, például a pedagógiában és a pszichológiában.

A módszerben a logika és a nyugalom a legfontosabb. A múltban játszottam ilye n pszichológiai játékot a barátaimmal. Egy csoportban négy ember van, egy hétköznapi ember, egy ügyvéd, egy angyal és egy ördög. Mindenki felváltva beszél. Először a hétköznapi ember beszél a bajairól, amelyek befolyásolják a hangulatát. És az angyal mindig a pozitív oldalát látja, az ördög pedig a negatív oldalát, az ügyvéd pedig logikai elemzéseket végez a hétköznapi ember számára. Végül az ember helyesen tudja kezelni a problémáját, ami ehhez hasonló, csak annyi a különbség, hogy mi magunk is meg tudjuk csinálni.

Sok negatív gondolat lehet az elménkben, és ezeknek a gondolatoknak megfelelő elnevezésük van a pszichológiában. Gyakran nevezték el őket a jellemző és a helyzet után, pl. a katasztrofális, az általánosítás, a címkézés és a gondolatolvasás.

Most bemutatom, hogyan használjuk a szókratészi kérdezést az életünkben. Az alábbiakat kell megkérdeznünk magunktól, ha negatív gondolataink vannak.

Van hat kérdés: Miért vannak ilyen gondolataid? Vannak-e bizonyítékok, amelyek alátámasztják az ötletedet, és vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek kifogásolják? Van-e más lehetőséged, mi a legjobb eredmény és mi a legrosszabb? Mi a hatása annak, ha erről az eredményről gondolkodsz vagy elhiszed? Milyen más gondolatok hathattak, és nem támasztják alá többé a hitedet? Képzelj el egy adott barátot vagy családtagot ugyanabban a helyzetben, vagy ha ők így látnák a helyzetet, mit mondanál nekik? A kérdések után nyugodtak leszünk.

Vegyük példának az gondolatolvasást! Egy napon a könyvtárba mész, az utcán találkozol egy csoporttársaddal, mosolyogsz rá, de nem kapsz választ . Utána azon gondolkodsz, miért nem köszönt nekem, mit csináltam, van-e valami nem boldog érzelem közöttünk, vagy más ok… A legrosszabb, ha nem tudod abbahagyni a gondolkodást, és a túl sok gondolat elpusztítja egy szép napját. A megoldás az, hogy ne találd ki, mit gondol a más ember! Lehet, hogy az ő hangulata azért nem jó, mert vitatkozott a barátjával, lehet, elkésett az óráról, vagy csak nem hordta a szemüveget, nem látott téged… A belső vívódás nem érdemes. Használjuk a kérdést! Miért gondolod , hogy tudsz valamit, a mit a másik ember gondol, miért törődsz sokat a gondolatával, ha nem tudod? És vannak-e bizonyítékok, amelyek alátámasztják az ötletedet? Számodra fog ez számítani? Azt hiszem, jobban leszel, ha megkérdezed magadtól ezeket a kérdéseket. Más esetekben ez a módszer is használható.

Csak annyit szeretnék mondani, ha egyszer már tudod, hogyan kell így használni a módszert, akkor sok probléma nem lesz többé probléma. És láthatjuk, ha rossz kedvünk van, a legjobb, ha lazítunk, nyugodtan elemezzük a helyzetet racionálisan. Az igazán bátor ember nem az, aki mindig pozitív és boldog, hanem az, aki nyugodtan el tudja fogadni a rossz hangulatot, és tudja, hogyan oldja meg.

Remélem, hogy ez a blogbejegyzés hasznos lesz számodra. Köszönöm, hogy elolvastad.

Napcsillag