2022. november 2., szerda

Könnyű téma vagy igazi ötlet?

Szeptember 8-án volt a “Szöszi” című film premierje. Ez nem az első film Marilyn Monroe-ról és biztosan nem az utolsó. A filmről hall hatunk régóta, a szereplőket ismertünk, a rendező elismert volt, csak arra kellett várnunk, mi történik majd a filmben. Most már el lehet mondani, hogy az új történetet a hollywoodi sztárról a nézők és a kritikusok s em értékelték.
Marilyn Monroe ismert személy, akiről sokat tudunk. Azonban nem tudhatjuk, mi történt a fejében, milyen a pszichéje volt. Nem könnyű, hogy úgy elemezzük valakinek az elméjét, hogy nem ismerjük őt. A film azonban Marilyn Monroe belső életéről szeretne szólni nézőknek. Bármi igazán valódi forrás nélkül szeretett volna szemléltetni a rendező egy elég bizalmas témát.

A másik problémám ezzel a filmmel, hogy az a benyomásom, a cselekménye csak gyűjtött pletykákra épít. Mindent, amit valaki, valamikor mondott Marilyn Monroeról, felhasználtak a filmben. Ez fontos, hogy abban a korban sokat beszélhettek a színészekről, különösen színésznőkről. Ha valaki olyan híres, mint ő, a pletykák ábrándosak lehettek.

Természetesen tudom, hogy ez a film nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, egy könyv alapján. Mégsem elég nekem. Ez a film egy valóságos személyről szól, az igazi nevével és az életében őt körülvevő emberek igazi nevével. Ő tragikusan halt meg, fiatal nőként, és a véleményem szerint elterjeszteni olyan történet eket, amelyeket a film tesz, tiszteletlen az emlékkel szemben halála után. Különösen, hogy neki nem madardt családja, ami tud foglalkozik a ügyeivel, amikor ő már nem él. Senki nem biztosíthatja a képmását, a nevét. Most senki nem ellenőrzi a tartalmakat, amiket létrehoznak. Az arcát úgy használják, mint egy sablont, a nevét is úgy használhatjuk, hogy elnevezünk bármit, amit akarunk. Vannak zuhanyfüggönyök Marylin Monroe arcával, vagy fodrászszalonok, amelyeket ő utána neveztek el. Ő egy termékké vált. Azért szerintem nem egészen erkölcsös ilyen filmeket létrehozni.


Nem könnyű nekem végignézni ezt filmet a aggódó érzések nélkül. A benyomásom az, hogy a film olcsó trükköket használ, hogy vonzza a kíváncsi nézőket. Azonban a filmnek megvan a jó oldalai. Használva Marilyn Monroe személyiségét, bemutatják Hollywood világának kárát. Mostanában sokat beszélnek erről, de szerintem ez fontos téma, és még szükségünk van arra, hogy ez hangosabb lenne. A felszín alatt többek között hímsovinizmus, szexuális zaklatás és a nők elleni erőszak is van. Hatalmas vagyonok nőttek a nők tárgyiasításából Hollywoodban. A véleményem szerint ezt a cselekményt nagyon érdekesen építette fel a film. Olyan éles a nő perspektíva, ami nem nagyon gyakori és még nagyon új.

Ezen kívül még megjegyezhetem, hogy tetszett nekem az empátia is a főszereplő karakterének felépítése során. Az látható, hogy a rendező szorgalmasan dolgozott a szereplőn. Ez egy részletes pszichológiai profil, amit lehet elemezni a mentális zavarok szempontjából, sőt a gyerekkor hatását a felnőtt életre, vagy traumákat és mentális betegségeket is tematizálja a film. Olyan sok témában érik benyomások, hogy ez egy fehérítési kísérlet Marilyn Monroe-ra . Szeretném azt hinni, hogy a film azért készült, mert a rendező igazán akart mondani valamit, de sajnos szerintem a célja sajnos elsősorban az volt, hogy pénzt keressenek Marylin Monroe nevével.

Beata

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A japán foci "100 éves terve" nem üres szavakat jelent

Bár a japán csapat 2-4-re kikapott az utolsó második Horvátországtól a katari világbajnokság nyolcaddöntőjében, és negyedszer esett a negyed...