Mavi Kovács Hajna egy tanárként dolgozik a Herman Ottó Általános Iskolában Budaörsön és ott közel 20 éve magyart és angolt tanít. Egy fizetésemelést kérő tüntetésen részt vett. Az interjúban Hajna a legújabb eseményekről beszélt, és elmondta, hogy mindenkinek nagy sokkot okozott, hogy kirúgták azokat a tanárokat, akik nem mentek vissza a tantermekbe.
Elmondta azt is, hogy a szülők teljes szolidaritását kapják meg a tanárok, és lassan többen megértik, hogy miről beszélnek a tanárok. Farkas Gábor egy pszichopedagógus, és azt kéri a kormánytól, hogy a tanárok is értelmiségi ember módján tudjanak élnihogy ne kelljen plusz munkát vállalni a szünet idején, mint ahogy a kollégái csinálják.
Visszatérve Hajnához, ő elárulta, hogy nem tud kényelmesen élni, és nem tudja, így meddig mehet tovább. Nem tudja kifizetni a számláit, és nincs kedve többé a gyermekek elé fordulni, ahogy azt tette a múltban. Hajna mellett Galambosné Fejér Gabriella szintén tanár, ő is elárulta, hogy az oktatásban központosítás kezdődött, de a tanárbérekről nem volt szó, és azóta sem változott a közoktatás helyzete.
Ennek a tüntetésnek a közvetlen oka az, hogy pár nappal ezelőtt egy tankerület elbocsátott öt tanárt az állásukból egy Kölcsey Ferenc nevét viselő iskolában a polgári engedetlenség miatt. Viszont a tüntetés egy mélyebb, sokkal bonyolultabb problémára utal. Nekem nincs jogom ítélkezni, mert kevés információm van, de mégis nyilvánvaló, hogy valami baj van a magyar közoktatási rendszerben. Sok okot lehet elmondani, de az egyik az, hogy nincs elég pedagógus a közoktatásban. A pedagógusok, akik tüntetnek, a fizetésük emelését kérik. Ez azt jelenti, hogy egy tanár nem egy vonzó állás a fizetés szempontjából, így sok ember inkább más munkát keres. Ráadásul, a tanárok gyakran azt is mondják hogy rengeteg munkájuk van. A kevés fizetés és a leterheltség általában azt eredményzik, hogy a fiatalabb generációból kevesebben akarnak pedagógus pályára lépni. Ez pedig a tanárok elöregedését is okozza.
Kérdések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése