A Magyar Zene Háza

A múlt héten a Magyar Zene házában voltam. Ez egy új épület a Városligetben, ami január óta van nyitva. Ez egy nagyszerű hely, aranytetővel, kerttel és fákkal. Benne a szobák nagyon modernek, van egy nagy előtér és egy kávézó. A tér különböző részre tagolódik: a földszinten van egy előadóterem, és az alagsorban pedig azok a termek, ahol a kiállításokat találjuk. Így, a Zene Házában szívesen látják a koncerteket és zenés elődásokat. A kiállítási termek is külön vannak: van állandó kiállítás, kreatív hangtér és hangdóm is.
Amikor odamentem, csak az állandó kiállítást és a hangdómot látogattam meg. Először elmentem a hangdómba. Az alapelv az, hogy leülünk vagy lefekszünk egy zárt és sötét szobában, majd a falakon rajzok jelennek meg, amelyek a falakból kiszűrődő zene szerint mozognak. Nagyon lenyűgöző és eredeti, sőt egy kicsit zavaró is. Ráádásul, most a téma a magányság és a melankólia, tehát nem volt nagyon vidám! De mégis tényleg egy érdekes pillanat volt.

Azután meglátogattam az állandó kiállítást és igazán remek volt! Először az emberek, akik múzeumban dolgoznak, adtak nekem egy fejhallgatót, amit használtam az egész kiállításon. A látogatás elején a magyar hagyományos és népi zenéről hallottam. Lehet hallgatni régi törzsi dalokat, például a mongolok, a kazahok, az azeriek vagy más finnugor törzsek dalait.

Utána egy videót néztünk egy magyarországi jelenségről, a táncház mozgalomról, ami a 1960-as években valamilyen "counterculture" volt a kommunista rendszerrel ellen. Még táncbemutató is van!
Ezután a kiállítás szakrális és vallásos zenével, különösen a gregorián énekekkel foglalkozik. A szakrális zene eredetének és a folyamatnak a magyarázatát olvashatjuk. Van még egy kápolna is, ahol leülhetünk és hallgatjuk a szerzeteseket, akik énekelnek. Nem hiszek Istenben, de úgy gondoltam, hogy gyönyörű volt. Van egy videó Giovanni Palestrina zenéjéről is.

A látogatás a 18. századi operákkal folytatódik, főleg Monteverdivel és "Orfeo"-val. A következő terem a 18. és 19. század leghíresebb zeneszerzőinek életét és műveit mutatja be: Johann Sebastian Bach, Joseph Haydn, Ludwig Van Beethoven és természetesen Wolfgang Amadeus Mozart.

Rögtön ezután a magyar nemzeti zene jön. Meghallgathatjuk a különböző változatait magyar Himnusznak , amit Kölcsey Ferenc 1823-ban írt, és aztán Erkel Ferenc 1844-ben megzenésített. Van egy egész terem Liszt Ferencről, és van egy zongora, ami automatikusan játssza leghíresebb műveit.
Végül az utolsó terem a 20. század zenei újításait és találmányait mutatja be. Először Bartók Béla és Kodály Zoltán fonográfos kutatásait hallhatjuk. Igazából a zenetörténetnek ez a korszaka különösen érdekel. Majd Ligeti György, John Cage és Arnold Schönberg kísérleti zenéjével foglalkoznak.

Bemutatják a filmzenét is, különösen a magyar zeneszerzőt, Rózsa Miklóst, aki Hollywoodban dolgozott. A végén rock and roll és popzenét hallgatunk, főleg amerikai és brit zenét, és megnézhetjük a leghíresebb gitárokat.

Mindezek alapján nagyon ajánlom a Magyar Zene Háza meglátogatását, ami kellemes és izgalmas utazást kínál sokféle zenei műfajon és korszakon keresztül!

Bourlat Matthieu